Bejelentkezés konzultációra: tanacsadas@boldogtarsak.hu

Ki tegye meg az első lépést?

/, kommunikáció, konfliktus/Ki tegye meg az első lépést?

Ki tegye meg az első lépést?

“Nekem volt igazam, nehogy már én kérjek bocsánatot!”

“Ő volt az, aki megbántott, ne csodálkozzon rajta, ha nem beszélek vele. Majd ha ő kezdeményez, akkor elgondolkodom a békülésen, addig meg hadd főjön csak a saját levében!”

Érdekes, hogy vannak bizonyos íratlan szabályok, amiket annak ellenére követünk, hogy nem is tudjuk, honnan ered. De valahogy ezt érezzük helyesnek, követendőnek. Olyan alapvetésnek, amit akkor sem rúgunk fel, ha tudjuk, hogy ezzel végső soron magunknak ártunk.
Egyik ilyen alapvetés az, hogy az tegye meg az első közeledő lépést, aki először megbántotta a másikat, aki a vitát kezdeményezte, aki kirobbantotta a kezeletlenné nehezedő konfliktust.

Bár első nekifutásra ez logikusnak tűnik, de van néhány vetülete, amit érdemes figyelembe venned, mielőtt ezt a hagyományt alapszabályként alkalmazod.

Ne felejtsd el, hogy egy vitás helyzetben kölcsönhatásban vagytok egymással. Amit mondasz, az alakítja, formálja a társad mondandóját. Minél feszültebb a helyzet, annál jobban gerjesztik egymást az indulatok. Ahogy teret hódítanak az érzelmek, úgy húzódik szépen lassan háttérbe a higgadt, józan ész. Ilyenkor olyan szavak is elhangzanak, amelyek az érzelmi köd nélkül nem születtek volna meg. Szinte a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik az, ha utólag megpróbáljátok felidézni, hogy mi, hogyan, miért indította el azt a láncolatot, ami végül egy kiadós veszekedésbe torkollott.

Érdemes szem előtt tartanod még valamit. Onnan, ahonnan te nézed, jó eséllyel igazad van, és jogosnak éled meg a reakciódat. De ugyanúgy éli meg a párod is. Ahonnan ő nézi, onnan úgy tűnik, hogy neki van igaza, és az ő felháborodása jogosabb.

Mivel egy vitás helyzetben mindkettőtöknek aktív szerepe van, ezért bármennyire is úgy tűnik, hogy a te felháborodásod jogos, és abszolút a párod hibája az, ami történt, ez a kizárólagosság a lehető legritkább eseteben fordul elő. Bármilyen élethelyzetben is vagytok, bármilyen folyamat során kerültetek ebbe a vitás helyzetbe, mindketten hozzátettétek a saját részeteket. Igen, vannak különbségek ennek mértékében, súlyosságában, de akkor is igaz, hogy ezt a helyzetet együtt teremtettétek. És együtt is tudjátok megoldani.

A “majd ha ő kezdeményez, akkor én is nyitok felé” elv inkább eltávolít, mint közelít benneteket. A felelősség közös, és ezt az sem írja felül, hogy mikor, kinek, miben volt igaza, ki hibázott nagyobbat. Egy vitás helyzet rendezésében a legkisebb szelet annak a kérdése, hogy épp ki teszi meg az első lépést a másik felé. Sokkal de sokkal fontosabb ennél az, hogy sikerüljön megbeszélni, megoldani, rendezni a konfliktust úgy, hogy egyikőtökben se maradjon tüske.

By |2018-09-13T13:13:19+00:002018, szeptember 13|